A tőke

A mű, melynek első kötetét a közönség elé bocsátom, folytatása 1859-ben közzétett "Zur Kritik der politischen Oekonomie" ["A politikai gazdaságtan bírálatához"] című írásomnak. A kezdet és a folytatás közötti hosszú szünetet egy többéves betegség idézte elő, amely munkámat minduntalan félbeszakította.
Az említett korábbi írás tartalmát összefoglaltam e kötet első fejezetében. Ezt nemcsak az összefüggés és a teljesség kedvéért tettem. Az előadás módján javítottam. Amennyire a körülmények csak valamelyest is engedték, sok, korábban csupán érintett pontot itt részletesebben kifejtettem, ezzel szemben ott kimerítően tárgyaltakat itt csak érintettem. Az érték- és pénzelmélet történetére vonatkozó részek most természetszerűen egészen elmaradnak. De, aki olvasta korábbi írásomat, az az első fejezet jegyzeteiben új forrásokat talál ez elmélet történetéhez.
Minden kezdet nehéz - ez minden tudományban érvényes. Ezért az első fejezetnek, főleg az áru elemzését tartalmazó résznek a megértése okozza majd a legtöbb nehézséget. Ami mármost közelebbről az értékszubsztancia és az érték-nagyság elemzését illeti, ezt, amennyire lehetett, népszerűsítettem. Az értékforma, amelynek kész alakja a pénzforma, igen tartalmatlan és egyszerű. Az emberi szellem mégis több mint kétezer esztendő óta hiába próbált a mélyére hatolni, holott sokkal tartalmasabb és bonyolultabb formák elemzése legalább megközelítő módon sikerült. Miért? Mert a kialakult test könnyebben tanulmányozható, mint a test sejtje. Azonkívül a gazdasági formák elemzésénél sem mikroszkópot, sem vegyi kémlelőszereket nem vehetünk igénybe. Az elvonatkoztatási képességnek kell mindkettőt pótolnia. A polgári társadalomra nézve pedig a munkatermék áruformája, illetve az áru érték-formája a gazdasági sejtforma. A beavatatlan azt hiheti, hogy az értékforma elemzése nem egyéb merő szőrszálhasogatásnál. Valóban szőrszálhasogatásról van szó, de csak olyasfajtáról, amilyet a mikrológikus anatómia végez.
[...]
Önmagában véve nem arról van szó, hogy magasabb vagy alacsonyabb fejlettségi fokot értek-e el azok a társadalmi antagonizmusok, amelyek a tőkés termelés természeti törvényeiből fakadnak. Magukról ezekről a törvényekről van szó, ezekről a vas szükségszerűséggel ható és érvényesülő tendenciákról. Az iparilag fejlettebb ország a kevésbé fejlettnek csak saját jövője képét mutatja.
De eltekintve ettől. Ahol a tőkés termelés nálunk teljesen meghonosodott, például a tulajdonképpeni gyárakban, ott az állapotok sokkal rosszabbak, mint Angliában, mert nincs meg a gyári törvények ellensúlya. Minden más területen nemcsak a tőkés termelés fejlődése kínoz bennünket, és éppígy az egész kontinentális Nyugat-Európát, hanem e fejlődés fogyatékos volta is. A modern nyomorúságok mellett az öröklött nyomorúságok egész sora nehezedik ránk, amelyek abból erednek, hogy ősi, magukat túlélt termelési módok és a velük járó anakronisztikus társadalmi és politikai viszonyok tovább tengetik életüket. Nemcsak az élőtől szenvedünk, hanem a halottól is.
[...]
Ennek az írásnak második kötete a tőke forgalmi folyamatát (II. könyv) és az összfolyamat alakulatait (III. könyv), a befejező harmadik kötet (IV. könyv) az elmélet történetét fogja tárgyalni.
London, 1867 július 25.
Marx Károly